Kategóriák
Versek

Ellentétek szabadsága

Hallottam nem vagyok vak, látom nem vagyok süket, bolondként megőrültem s mikor meghaltam a semmiből születtem meg.

Széttéptek és összeraktak, újság voltam mit osztogattak. Fellobbanó gondolataim a tűzben égtek el, faszénként izzottam s hamuként a szél vitt el.

Ott voltam ahol nem vártak, szavakkal öltem mit megbántam, könnypatakok hangja felrázott, éber álom volt, itt állok…

Ünnepeltek ha hazudtam, bocsánatot kértem ha igazat vallottam, temettek, hogy szülessek, szerettek s megköveztek.

Sebem könnyében látszott az félelem, fájdalmam gyilkosa kötötte be s tűnt el, mint a végtelen.

Végezetül találkoztam a halállal, kinek csókja volt az ár, s magzatként révre szállva a túlparton már egy új Anya várt.

Érchegyi Csaba Rudolf

Visegrád, 2021. 12. 02.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Szellemes indíték

Szellengő emberek, az éterben szellentenek. Láthatatlan buborékot

fújnak, de csak az én pillanatom verítéke mossa tekinteten.

Szemem könnye meglepte arcomat, buborékok ostromolták s szorongatták torkomat.

Gondolatom nyíló ánusz rózsámat szakajtotta, gyors érkezett a vágányomon…, ide s tova…

Hamar leültem az árnyékba egy székre, kemény deszkája sem zavart csak a többi bubi, mi száguldott a térbe.

Követte a mozdony teste tömegével, kitörve az alagútból zakatolt s húzta a szerelvényt a mélység erejével.

Kisvártatva elcsendesült minden…, a tág pupillák is hazatértek. A nap lecsókolta könnyeim, s vele az éterbe léptek.

Felállva papíromon még megfestettem költeményen, s üzenete hozta sóhajom, könnyebbségem…

írta: …………………………

Dátum: …………………………

Ezen költemény szerzői jog alá nem tartozhat, de néha-néha, az egyszerűség és a humor is teret kaphat…

Kategóriák
Versek

A holnap tavasza

Száz halál, s mind tanár! Tavaszként hívja lelkem méheit, hogy álmaim virágát porozzák.

A déli napsütötte jég tükrében lángoló szívem látom én, s a fény leple alatt éhezem, a szeretetből ennék még…

Otthon csendben ülök az asztalnál, gyertya világítja meg szántott barázdáimat arcomon, emlékeim tüzét oltom én, egy pohár borral asztalon.

Egy szó sem hagyja el torkomat, magamban számot vetek, életem útját én kövezem s minden gödrére emlékezek.

A gyertyaláng is mesél nekem, előttem könnyezik. Karcsú testén a forró viasz folyik le s gleccser képébe öltözik.

Későre járt már, a hold beköszönt az ablakon, borom végére járva gyertyát oltottam, s gondolataimat elrabolta holnapom.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.11.25.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Merengésből ébredni

Nem gondolkodom ma már, írni is felejtek, merengő villanásaim közt nem tudom miért nevetek.

Valahol máshol vagyok, átjárók előtt állok, zárva vannak az ajtók s én a kulcsért kiáltok.

Ha visszafelé nézek sok mindent látok, de lábaim gyökere már nagyon mélyre ásott.

Visszamennék, de az idő sem enged, kopogtam egy ajtón s egy mester beenged.

Egy időben utaztunk, nekem a némaság neki a bölcsessége volt a fegyvere, teával kínált engem, s közben kezét a szívemre tette.

Dobogása halk volt és lassú, nem volt ki űzze, barna medve éber álmát aludtam én, egy képzeletbeli barlangba fekve.

A mester eltűnt s üzenetét a tea kortyaiban hagyta. Nyiss egy ajtót te is, hogyha jön valaki, be tudd engedni rajta… 

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.11.22.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Az elme tüzében

Este a kandalló előtt ültem, s fülemben a szívem kalapált. A lángok képként festették meg szobám falát.

A tűz pattogott, tűzijátékát szüntelen csodáltam, az éteri csendben hangja igézett meg a szobámban.

Szívem belső üteme a fali órámhoz képest sietett, s az elmém alkotta csatákban kardom a gondolataim tűzében megedzett.

Később tüzem is kialudt, s a szobám sötétje álomba ringatott.  Az álom jelenéseiből a fényre ébredtem, tudtam, vége, megérkeztem.

Hallottam ahogy a világ zaja szűrődik át a falakon, s egy száguldó villamos robaja rázta meg hirtelen ablakom.

Kitekintve a nap már bearanyozott mindent, makettként tárult elém e város, s csak egy vonat fütty mosta ki szememből már az álmot.

Elindultam otthonról s kiléptem az utcára, ahol a szembejövő arcok írták gondolataimat a táblámra. 

Láttam, hogy Magyar honfitársaim fejét a föld húzza, értettem,…mert a múltunk történelme a ráncok közt talált otthonra.

Hitemet szemem sugallta,… emberek emeljétek fejeteket az ég felé, hiszen Európa szívét Magyar lélek koronázza, s nincs ki tőletek azt elvenné!

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.11.19.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Hunok Toulous-ban

Egy nap terveink valóra váltak, s négy barátként szárnyaltunk Galliába….

A Toulous-i utcák zsivaja az évezredeket sugallták, s mi a sétáló szempárokban vesztünk el merengve, mint egy sas madár.

A bor fakasztotta mosoly ölelt át minket az utcákon, s a jókedv mámorának ecsetével festegettünk és közben eláztunk.

Elegáns ruhákba öltözött emberekkel nyugalmat szívtunk be az éteri füsttel, halk zene szólt s az étel illata kavart fel bennünk mindent.

Hangulatunk pillanatai felejtette velünk a Honi kultúrát, s emlékképeink vihara vitt haza minket, mint fáradt oroszlánt zsákmány nélkül a szavannán.

Estére mindenki jóllakott, szívünk dobogása emlékeink közt hallatott, és csak a csend mosolya ringatott s jött az álom elkapott…

Másnap a haza várt, elménk bőröndje csordultig az élményekben rúg-kapált,…hát így szívott kultúrát magába, a négy barát…

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021. 11. 15.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

A természet kvartettje

Tavasszal, élet lát napvilágot.

Nyáron, a perzselő nap táplál virágot.

Ősszel, a színekben tűnik el a szép világ.

Télen, a teremtés álmában alszik a világ.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2020. 12. 04.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Képzeletbeli aforizma

Ha azt hiszed valami elveszett, veled van,… csak a képzeted a szemed előtt gondolatként temetett!

Érchegyi Csaba Rudolf

2021.11.08.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Harangok

Dunaparton ülve a harangok szóltak, jobbra balra bim-bammoltak. A lelkem is egy harang volt, úgy éltem hol jobbra hol balra vetett a sors.

Mi férfinépek néha csak a szépet nézzük, s csak a bölcs tudja, hogy a homorú s domború formákat is csak a felszín leple védi. 

Ha kopik, alatta lesz a harang lelke, anyagában bezárva hanggal megteremtve.

S ha egyszer találkozik két harang, úgy konganak majd, hogy hangjuk szavát meghallva, benned is megszólal…egy szívharang.

Érchegyi Csaba Rudolf

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik..

Kategóriák
Versek

Árnyak

Sötét szobában ülök s egy gyertya lángol, a falon előttem egy bujdosó árny táncol.

Festeget a falra, de le is törli, a szempillantásból a képet sötétbe ölti.

Ez az árny szabad, kit a fal zárja be, s a gyertya fénye uralja, mint egy mester Őt.

E két világ itt van ma, csak az árny nem tudja, a fény nélkül a sötét rabja lenne, s az ítélet tartana ma is.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.10.29.

Érchegyi Versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.