Kategória: Versek

Kategóriák
Versek

Függő gondolatok

Gondolatom visszhangja a lelkemig hatol, vágyaim magjait ültetem el s bízom benne vakon.

Egy út van előttem, szeretve élni, vagy elveszek örökre és megtanítanak félni.

Ha szeretnek átélem, ha bántanak megértem, én vagyok ma, kiért ezt megélem.

Egykor egy virág kelyhében születtem, s ha haza hívnak egy tölcsér ölel át gyengéden.

Lelkemet őseim gyökerei uralja, s annak virága csak úgy pompázik benne, ha szeretetben lel majd otthonra.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021. 09. 15.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Most

Mit mondanál a most-nak, ha kérdeznéd tőle, hogy miért vagy?

Lehet hogy egy parány vagy, egy pont, egy született elme, ki azért nem hasít tudatot, mert az eszméi el vannak rejtve.

Ha időben magadban utaznál a szárnyaidat kitárva, rájössz, hogy az éter hullámai szüli az életet a világba.

Ha hagynád szabad akaratod, s nem lépnél a külvilág süllyedő mocsarába, a pillanat repíthetne el téged az elméd alkotta harmóniába.

Bíznod kell magadban, mert a fél-elem csak egy társ nélküli elme, te vagy otthon lelkedben, s tudni fogod, hogy mi Istennek veled a valódi terve.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.09.13.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Csók

Egy édes csók íze a vágyakat hívja, vallatom az érzést, hogy miért kívánom újra.

Az első csók megrázta lelkem, üzenem a szerelmemnek, hogy egy szó sem kellett hozzá, mindent a két szép szemedért tettem.

Bevallottam neked, hogy annyira szeretlek téged amennyire te engem, vigyél haza hozzád és zárj be szerelmes szívedbe csendben.

S ha egyszer szerelmünk tüzét a múló idő kioltja, szemedben a felkelő nap fényes sugara emlékeztet majd, hogy az első csókunk egymás szívébe talált otthonra.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.09.05.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Parti merengés

Tengerészek partján pihentem én, nem vágytam többre, csak ami tárult elém.

Asztalomon hűs fehérborral teli gyöngyöző poharam, vigasságra szólított engem, s én vele maradtam.

A csillámló tenger vitt el, elmém a naplementébe fürdőzött már, vizét soha  nem mosnám le, csak a narancs tüzével szárítanám.

A napkorong letűnt, később a hold a dagályt hívta tán, maradék borommal köszöntöttem az estet, s hazafelé indultam, ahol az otthon vár.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.09.01. Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Est

A csillagokat nézem de nem látok semmit, atyám hívom, de nem válaszol semmit.

Egyedül lennék, de velem tart az éj, csillag szólt hozzám,… a fény vagyok fiam, miből te is születtél.

Érchegyi Csaba Rudolf

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Dilemma

Aminek semmi értelme, nem vitatom, de ha a szabadságomra törne, az ellenkezőjét megfogadom.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.08.27.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Szerelem madár

Madár, madár, tova szálltál, itt hagytál engem s vele mátkám emlékének egy darabját.

Elvitted rózsám szerelmét s vele együtt csókjának ízét, miben szívem temették.

Várlak vissza madár mikor az égre tekintek én, s ha nem hozod vissza hozzám őt, a remény fojtja meg lelkem, a bánatom tengerén.

Kedvesemnek szánt üzenetem ma is bennem szárnyal, s ha elér hozzá tudni fogja, hogy a világon Ő legfényesebb csillag, mit az éj sem árnyal.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.08.24.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

A puszta világa

Távolban a nyugvó naplementében a tehenek lángoltak, friss füvet legeltek s a legyek a hátukon táncoltak.

A pusztán sakálok ólálkodtak, birkákra vadásztak, lámák védték őket, mint katonák a felvidéki várat.

Kecskék kóboroltak a mezőn gyógynövényt rágcsáltak, s hallgatták a kuruttyoló tavat, minek felszínén a halak játszottak.

Egy ember törte meg a csendet, autójával hajtva a pusztába, porfelhőből lépett elő, a gémeskútnál megállva.

Vizet szolgált fel az itatóban az állatokra várva, s az est takart be mindent, mert a reggel az ő párját, a pirkadatot várta.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.08.24.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Hazug ember

A hazug ember az ágyát előre megvetette, belefeküdt mocskában s fuldoklott benne, mi lassan eltemette.

Nem volt jó ember, csak egy zavarodott elme, kapni szeretett mindig, s a hála csak hálni járt benne.

Az igaz utat soha nem taposta, egoját a rózsaszín ködfelhő, beborította.

Örök kétség táplálta rögös útját, s a félelmeit elnyomva hirdette vakon megélt igazságát.

Maga idejét az ördögnek adta, senki sem  számolt vele már, mert még a sír is megtagadta.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.08.23.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Fogadalom

Fogadom, hogy szeretni foglak, fogadom, hogy a tenyerembe hordlak.

Fogadom, hogy egy a kenyerünk és ha kell gyermekünknek adjuk utolsó szeletünk.

Egy istent fogadunk, áldása alatt veled mi együtt sírunk és mulatunk.

Monogámiát fogadok, érted élek én, ahogy tavak vize is a földet öleli rég.

Egymásnak örök létet fogadunk, s a fényes csillagod ragyogja be majd gyűrűmet örökké az ujjamon.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.08.21.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.