Kategóriák
Versek

A szerelem tengerén

Forró csók tüze ég ajkamon, lázban égett érzelmeim repkednek szabadon.

A szád érintése a csók pillanatában elvarázsol, érzem te vagy lelkem szabadsága… akivel szállhatok majd a szerelem világába.

A pillanatból az örök szerelem tengerén ébredünk, ahol part nem volt csak a hajónk várt, amivel szerelmünk viharában utazhattunk s minket egy végtelen világ várt.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva:2020.12.29.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem

hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

A lét ébredése

Egyesült lelkek anyagi világából sebesen, a fény üzenetével érkeztem.

Alakot öltve s a teret kitöltve cseppentem a világba, hol a diktatúra az emberek életét nap mint nap bírálta.

Szemem világa a jelen tudatomat formálta, rájöttem hamar, hogy e civilizációnak nincs más forrása.

Tudtam, két út van s nincs más, hol teremtéssel válok szabaddá, vagy a birtoklással birtokká.

Ma már kívülről látom létemet, s nem aggódom mert fényben úszik az értelem.

Tudtam jól, hogy a teremtésben soha nem volt félelem, így alkot a világ folytatva a végtelent.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva:2020.12.27.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

A női birtok

A nő szépsége a férfiak álma, s a földön a férfi gyümölcsét egy kehelyben zárja.

A nők a teremtő erőt használják, hogy testben és szellemben csak őket imádják.

Minden női szépség fényessége a teremtés létének egy ékessége. Ahol a férfiak életében egy nő, a remény sugarát hozza elő.

Nő a testében az új élet házát építi, megválasztva azt az embert aki a jövőben szépíti.

Család nyaka a nő, a férfi az erő, a magzat az ki a családnak teremtett országot, miben a nőt és a férfit koronával megáldott.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva:2020.12.28.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Néma szerelem

Ahonnan jöttél hogy megkeressél, azt fentről hívtad hol lebegtél.

Csak a szemem látta, de ajkam kívánta szeretni, ki látványával bennem tüzet gyújtott, s egy lobbanó gondolat mellett nekem kezet nyújtott.

Csapongok, toporgok, néma válaszokat keresve s várva, szorongok.

Itt már nincs értelem, csak a hév ragadta szenvedély.

Mi repíti szívem tüzét s tombolva sugallja, hogy nincs víz, mi olthatná lázamat, ami a valóságos álmomban létrehozta vágyamat.

Minden szikra mi tekintetedből árad a szívem tüzét lobbantja, amit levegőmmel táplálok, s lángjával az örök létbe sétálok.

Ha utam végén majd a parázs melengeti lelkemet, megtudom majd hogy szívem tüze miért lobogott melletted.

A mi világunkban két lélek egyként élt s kapott helyet, melyben egybeolvadva szállunk majd, ha hívnak az istenek.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2020.12.24.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Lelkem gyermeke

Vattacukor illat szállt a levegőben, gyerekzsivaly kísért engem utam erdejében.

A réten a szeretet a jókedvet ölelte, gyermeklelkek cikáztak vidáman mindent feledve.

Apák, Anyák közönsége megélték a vidámságot, visszagondoltak gyerek létükre, hol szabadként élték a világot.

Szemük által befogadott szabadság, visszautasítja a hamis civilizáció árnyékát, hol nincs hit s annak értékében a valóság.

Tudják jól, hogy a szabad gyermeklélek felnőttként csak úgy jöhet el, ha a lelked belső gyermeke a csodákra ébred s nem követel.

Érchegyi Csaba Rudolf
Létrehozva: 2020. 12. 22.
Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Búcsú Apámtól

Űr, hiány és szomorúság uralkodott az élők lelke felett, mély bánat árulta könnycseppjeimet.

Minden jó s rossz mi vele élt, ezután már róla csak az emléke mesélt.

Családom gyásza mosta lelkemet, fiaként álltam sírja felett s az arcomon hulló könnyeimben folytottam lelkemet.

Megtörte szívem a föld kopogása, apám koporsójára írta, nincs már maradása.

Eltemettük, s ott állva emlékek képei villámlottak. A sírok hideg kertjében, virághalmok szőnyege alatt pihent már apám, lezárva a múltat…

Ha éjjel a csillagokra nézek, ott látom őt a legfényesebb fénynek! Alá állva becsukom szemen, s így küldöm neki üzenetem…

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2020.12.20.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Várandós Bölcső

Egy Édesanya aki gondolatban engem választott, égiek csomagjában érkezve, küldték neki válaszom.

Megszülettem, egy testből ketten feküdtünk, öleltük egymást és csak pihegve könnyeztünk.

Szemünk egymáshoz szólt, csodálva szeretlek, s közben szívem a szívedbe helyet keresett.

Anya vigyél haza sugalltam, hogy kebleiden nyugodjak, hol szerető szemeid alatt álomba szenderülve, egy szép életről álmodjak.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2020. 12. 11.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Az üresség gondolata

Nem látok a jövőbe, teszem mit tehetek és megyek előre.

Minden állomáson megállok, ahol egy kis gondolatra találok, sugallja miért tettem meg az utam idáig.

Utam végén belátom miért jó ha néha gondolataim kizárom, az üresség az megtanultam, miben lelkem szabadságát megváltom.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2020. 12. 18.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Karácsonyi Varázs

A karácsony színeiben s a szemek csillogó fényeiben, az élőkkel és távozottakkal álmodik.

Üzenem nekik, hogy a szeretet útja egy, hol fel s alá járhatunk, de ha letérek róla, gyertek vissza hozzám, s mi együtt tovább álmodunk.

A karácsony este születik egy meghitt világ, családom és barátaim szeme tükrében mosolyog a jó, vagy álmodunk talán….

Ajándékként ölelkezünk, csomagoknak örvendezünk, s a karácsony eszméiben töltekezve, csak egy gondolat mi eszünkben jár, minek neve ünnep, hol a szeretet… minket is megtalál!

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2020.12.19.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Éretlen gondolatok

Nem értem, miért nem értem meg a gondolatokra, ami nyomja lelkem a mindennapokba.

Súlytalansága a világomnak s az elmém teremtette valóságnak, nincs kikötője, se partja, hol meglelném mindazt, mi a lelkem szeretetét adta.

Cseppekben gondolkodva, az elmúlt szép pillanatokhoz ragaszkodva, teremtek egy új világot, minek képében nem látom az igazságot.

Igazság nem létezik gondoltam, csak a rend a rendszerben. Közben csendben figyeltem egy hangra, mi elmondta, igen, én vagyok a családod s te vagy a tagja.

Örökségem hangja elhagyott mára, s új úton indultam el tanulni a vakok világába.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2020.12.17.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.