Hónap: 2021 október

Kategóriák
Versek

Berkenye tükre

Berkenyén voltam hol az ég a tó víztükrén ünnepelt, a felhők táncot jártak rajta s a szél a falevelekkel csilingelt.

Gondolatban beálltam táncolni, de a képet a hullámok elmosták, s a habok kéz a kézben már a felhőket váltották.

Halak követtek a vízparton míg sétálva a tavat néztem, kenyerem dobtam vissza nekik, a pillantásommal mérten.

Szemem mosolygott, lelkem fényes ruháját öltötte, ünnep volt az élet a parton, mi szívemet betöltötte.

Kisvártatva kivetett az éber álmom s már hazafelé kísértek a madarak, kapum előtt elköszöntem tőlük, de még szárnyalt velem minden gondolat.

Az est a vacsorámhoz hívott, a tó képe körképként futott még bennem, csodáinak emléke altatott el s másnap egy vidám csiripelés csiklandozta fülem reggel. 

E madárdal nyitotta fel szemem, minek költeményében fürödtem én, oda repültem hol a madár lelkek Anyja lakott, s kértem Őt, szeress belém…

Érchegyi Csaba Rudolf 

Létrehozva: 2021.10.29.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Lecke

Csak egy szót mondtál miben szívem hasadt ketté, sötét lett s hideg és én tudtam, hogy nem vagy többé.

Valahol ott vagy nekem most is az égen, csillagként mosod el fejem felett a sötétséget.

Ha a mi világunk fénye egy csillagként ragyogott volna, most nem állnék alattad, és sugaraid üzenetében nem olvasnám azt, hogy ezt a leckét tanuld újra!

Érchegyi Csaba Rudolf 

Létrehozva: 2021.10.28.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Lecke

Kategóriák
Versek

Őszi reggel

Őszi reggelen ébredtem, de a szürkület a napot még nem keltette.

A csendes utcákon sétált a fény, keletről köszönt be, mondta, jó reggelt kedveském.

A horizonton lassan elterült egy gyújtott világ s végig simogatva bearanyozta testével a föld anyát.

Az ég tiszta, a fogyó hold is még fent volt, mint apa és anya gyermeküket világította meg, mint egy tengeri égbolt.

Az őszi színek spektruma szőnyegként simultak a tájba s az elmúlás színeiben a tél köszönt be, sugallva, pihenj meg, mert a gondolatok várnak. 

A kanapén ülve csend honolt fejemben, a fülem sípolt, a túlvilágról próbáltak üzenni nekem, de nem értettem, mert e világ még itt volt.

Zöld teám ébresztett s kortyolva ízével üzentem vissza, ha hulló falevélként távoznék, tavasszal hozzatok vissza.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.10.24.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Meztelenül

Ég és föld előtt születtem, s cseperedve tetteim a kellő időt követte.

Láttam mindenben fészke van a létnek, de nem kergettem azt mi vak álom, s ami idővel ontja a vérem.

Életem nagy harcai alatt jöttek az ínséges évek, ifjan vénültem meg, s bölcsességet az öregektől kértem.

Csendben éltem tovább, mint egy kavics a parton, s nem szóltam semmit, ha belém rúgtak az úton.

S ha egyszer kikötök majd lelkem szigetén és hallom a belső hangom, úgy élhetek eztán, mint egy gyöngy a kavicsok közt a parton.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.10.20.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Döntés

A Nem-et sokszor nem tudom miért mondom, tagadok s félek, hogy ne érjen utol gondom.

Ha Igent mondok, az mindig a könnyű utamat választja, de a Nem, magam éltében magamra utalna.

Tudom, hogy a Nem-mel tanítani csak ott lehet, ahol az Igen nyomja el a félelmet.

Az Igen és Nem-ek közt ma is élek, a válasz bennem van s szemem tükre sugallja, olvasd le most mit érzek.

A Nemben az Igen, vagy az Igenben Nem, idővel elvész ahogy te is, ébredj fel magadban s tiszta szívvel dönts, mert veled lesz Isten, aki mindenben segít.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.10.18.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Éteri vallomás

Süllyedek húz le valami s csak a szívem dobogását tudom hallgatni.

Az álom hív, de a gondolatom nem ereszt, testem zsong, szemeim csukódnak és ólomként nehezek.

Várom, hogy szóljatok hozzám, kik az éterben figyeltek, gyertek el, mert én benneteket kereslek.

S ha egyszer egymásra találunk, ott majd az értelem izzik fel s a lélek kardja őrzi elmém, ki néha az Ego előtt esett el.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.10.13.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Ősapám

Kidőlt faként estem ágyamban, s az éj csillagpaplana takart be engem fáradtan.

Az ég fénye alatt álomba zuhantam, és eközben ősapámmal álmodtam.

Sorsom kerekét forgatta, oly gyorsan pörgött, hogy nem láttam, mi is volt rajta.

Sok kerékbe tört lelkeket láttam, s a forgó kerék előtt kíváncsian álltam.

Félelem fogott el ősapám arcát látva s a halált kérdeztem, miért vitted el őt a sors kerekébe zárva.

Nem válaszolt s ekkor én megállítottam a kereket, ott voltam rajta, mi engem is meglepett.

Eközben az éj a napfelkeltét szülte meg, s én ébredezve búcsúztam  ősömtől, ahogy lehetett.

Szeme üzente még, hogy teremts jövőt s ne állíts falakat, mert a sors kövei közt csak a fény festi meg eltévedt utadat.

A jövő fényét hozd el s lobogtasd egy életen át, hadd lássa mindenki, ez a világ!

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021. 10. 11.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

A szél vallomása

Egy esti vihar után még süvít a szél, bejött az ablakomon s magáról mesélt.

Születésem óta a föld körül járok, de csak a csillagok tudják, hogy mit is csinálok.

Ha tombolok hurrikánként rombolok, viszek mindent, mit magam alatt felkapok.

Viharban az esővel táncolok, cseppjeiben tisztulok, s a nap szülte szivárvány közt felhőket oszlatok.  

Hegyekben ütközök, dombokra simulok, magokat szállítok s madarakkal suhanok.

Hideg és meleg is vagyok a föld felett születtem, oda megyek hol szükség van rám, de lelkem nincsen se keresztem.

Nem beszélek nyelveket, a mindenség szele vagyok én, bárhova érkezem soha nem tudom, ki szeret belém.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.10.02.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.