Kategóriák
Versek

Aforizmák Világa

Hozd el, de ne vidd el.
Térj meg, s ragadj el.

Ott vagy, de nem mész el.
Miért kérsz, ha nem adsz el.

Kit vársz, ha nem jön el.
Miben bízol, mi nem felel.

Éld meg, de nem érzed.
Féled, de nem kérded.

Zavarban vagy, de mosolyogsz.
Jó hangulatban, meg vicsorogsz.

Álmodsz, de ébren vagy.
Boldog vagy, s szenvedsz majd.

Éltél, de meghaltál.
Vártál, de elhagytál.

Ki vagyok, ki, nem lettem.
Élve s halva léteztem.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2020.11.12.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik!

Kategóriák
Versek

Az út

Olyan ember voltam ki szánt húztam a gödrök mezején, s mindennap megéltem egy gödröt, életem részeként.

Minden reggel a nappal kelt a remény, s nyugodva hozott holnapra egy újabb esélyt.

Kerestem a lehetőség forrását miből meríthettem, de soha magam kertjében be nem vezethettem.

Céljaim vágyaim húztak s nyomtak előre, akaratom szellemének áldása sugallta.. előre.

Gondolati síkon teremtettem a megoldást s alkotva fogadtam az isteni feloldást.
Bizakodva mentem mindig előre s csalódásban ébredtem az erőmre.

Bölcsességem egy ideig váratott magára, életem nagy részében vak voltam, hiába.
De Damoklész kardja fejem felett vigyázta, tetteim felelősségét a világba.

Mindent vállaltam sikerben s bukásban, magammal elszámoltam e rothadó világban.
A teljesség előtt kíváncsian álltam s kerestem a jót, mire ezidáig vártam.

Lehetőséget kapva élve a tudással, végül megosztottam érzelmeimet a mindenható világgal.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2020.11.17.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Az út