Hónap: 2021 január

Egy igaznak hitt téveszme s a sors két keze, úgy irányít engem, hogy közben nincsen kételye.

Útvesztők benne vak világok, s a születő emberöltő hazugságok nem szegik le fejem, mert tudatom tudja hol az én helyem.

Ármány és varázs s egy életen át hirdetett fenkölt világ ásott elmémben, de tudatom zárt s a világom megéltem.

A játékosok játékának s a játék színes árnyékának világa most szerepel, ahol nézőként vagyok jelen, de mellettem a nép nem ünnepel.

Apró gondolatok s világot rengető indulatok néma kiáltása adja a választ, hogy nincs igaz játék, csak a játékosok világa, kik írják a népek könyvét küldve őket rabigába.

E két játszma közt rekedtem, miközben a világomat kerestem.

Szembe álltam a kerek világgal, a zsebembe nyúltam és egy érmét találtam.

Feldobtam s mire leesett, a játék is megváltozott a világban.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva:2021.01.29.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Fényes csillagok ragyognak az égen, Ők a gyermekeim s az énem.

Mindenhol s mindenkor lélekben együtt vagyunk, nincs törvény se ember, ki köztünk akadályt állna s kérdezné, miért vagyunk.

Minden rossz felett állunk, ragyogva sugárzunk s vágyakat színezve álmokba látunk.

Árnyékként tekintünk e világra, a fénnyel gyógyítunk s nem élünk hiába.

Akiket meggyógyítunk egy világot kapnak, amit egy föld adhat gyermekének a magnak.

Ha kihajt a fényességünk növénye, árnyék fedele alatt látjuk a gyümölcsét megérve.

Hallom már a csendet, mit megtör a születés hangja, engedd, hogy fényes csillagként kísérjen el s legyél örök rabja.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.01.22.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Nem volt idő arra, hogy mit is mondhatnék.

Az idő folyamán mindketten a vízen sodródtunk, csak én a sebes folyón, Te az éren, hol haladtunk.

A sebes folyó hangja süketté tett, s szemem világa előre tekintett.

Az ér távolodott a maga útját vájta, így sodródtam el én a víz tükrében egy más világba járva.

Utazásom napsütésben a viharban és sötétségben egy változást hozott, megadta s tagadta az időt, mit korábban az élethez adott.

Egy tükörkép voltam a világba, kitéptek belőle, mert másként gondoltam a közös útra s a világra.

De ma már egy árnyék követ, ott van velem mindig s mellette társa a fény, együtt járnak ők, mit a tükör nem mesél.

Társak ők a világban, nincs ki őket megértse, mert a változásban születnek s az örök élet rendjébe.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.01.17.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Gyertyafény, romantika, gyász, remény s a pillanat szelleme csak neked mesél.

Világosságot hoztam a jelenben, s kis lángként lobogtam a jövőben.

Viaszba öntöttem az időm, s az emlékem lángja világította meg a jövőm.

Olvadva folyik le a múltam, cseppeinek szépségében tükörként láttam, mi voltam.

A láng fénye s melege otthont adott, s egy lélek a fénysugarával támogatott.

Mindennel és mindenkivel éltem már, nem várok többet magamtól, csak legyek fénysugár.

Mindent világítanék, ott lennék mindenhol s csak gyújtsatok világot és hívjatok, mert otthonotok világa ma már én vagyok.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.01.15.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Álom egy paradoxon világban, sosem tudhattam, hogy mit hoz egy éber ember álmában.

Családos vagyok, vagy magányosan családos, mindennap egy éber álom fut át rajtam, mint a reggeli magányon.

Gazdag vagyok és sikeres, de a boldogság elkerült, mert nem álmodtam eleget.

Szegény vagyok és alkotok, álmomból ébredtem sokszor, hogy hol vagyok.

Gyilkos vagyok és esztelen, pusztítok, mert sosem volt életem.

Okos vagyok, feltalálok, reményt hozok s visszavágok.

Szerelmes vagyok kizárok mindent, s az adrenalin világában élek meg majd mindent.

Rájöttem, hogy életem egy álom, a tudat alatt én programoztam s így lett a valóságom.

Álom volt egy álomban, bekövetkezett minden, egy látomás ébresztett s nem kérdezte mit hittem.

Ébren voltam, azt hittem… De csak a teret láttam s jöttem, mert képem képébe a jövőt hittem.

Tudtam már, hogy csak egy szerepet kaptam, s egy látomásban az anyagban laktam.

A programom világot tárt elém, ahol az álmom üzent felém:

itt az anyag teremti életét s a programod írja meg létét s végzetét, kerüld a múltad rossz emlékét, s ne hozd magaddal mert nem segít neked senki, csak… törődj magaddal.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva:2021.01.14.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

A Bolykik szőrösek, köpcösek, vékonyak és őrültek. Ők azok, akikkel az emberek mindig is töltődtek.

Egy világot romboltak s építettek, végül a maguk világában egy sorsot emlegettek.

Keresték a helyüket láttak a világból, nem kérnek kenyeret s zenélnek egy világról.

Minden húr és accord egy Bolyki világ, hallgasd őket s megszépül a világ.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.01.11. Éjjelén.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.