Hónap: 2020 augusztus

Orvosság és átok, minek hatalma vár rátok. Mértékkel s elcsábulva, cseppjeivel utazgatva, kerít hatalmába rabként, hogy meggyóntasson papként.

Hívogat elmédben, sugallja szépségét, de vigyázz, mert ő az, ki nem szavatolja elméd épségét…

Élj vele harmóniában, s hívd magadhoz, ha utaznál világában, de ne bánd cseppjeit valójában…

Ősi sámánok utaztak melegében, s látták,…hogy e büszke nép oltalma rejtőzik, minden csepp nedűjében…

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2020.10.10.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik!

Egyenként keresed a világod, állomásaid élményét nem bánod, s a bölcsességed majd öreg korodban beváltod.

Egyenként sorba állni, várni türelemmel,
utad végén megtalálni mi tele volt szeretettel.

Egyenként tagadni a tetteket, miben nem láttad jövődet sem a terveid ellen vétózó szövőket.

Egyenként foganni s osztódni a világba, építő elmékkel gazdagodni szívedben megáldva.

Egyenként keresni ígért s betartott esküdet, mit szellemed adott egykoron lelkednek.

Egyenként énekelni szeretettel megáldva, tánccal koronázni boldogságod a világba.

Egyenként adakozni, emelkedve kalandozni példát mutatva a világnak, kik a javak varázsa alatt minden szegényt kizárnak.

Egyenként befejezni, utadat lezárva, mosolyogva elmenni az isteni világba.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2020.10.11.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik!

Egyszer voltál gondolat.
Egyszer fogantál, mint új alak.

Egyszer születtél, mint az új világ.
Egyszer voltál gyerek, miben álmodtál.

Egyszer felnőttél, s megértél.
Egyszer nemzettél, miért élhettél.

Egyszer neveltél, hogy tervezzél.
Egyszer örültél, hogy megtértél.

Egyszer áldoznál, hogy maradnál.
Egyszer nyugodnál, hogy változnál.

Egyszer mennél, de nincs időd.
Egyszer mentél, s nem volt megmentőd.

Egyszer volt egy túlvilági gondolat, mi megmutatta önmagad.

Egyszer volt esélyed, hogy életed a karmáidban megélhesd.

Egyszer vágynál igazán, életed utolsó filmjében szerepelni igazán.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2020.11.18.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Vaskorban születve, emberként társadalmi gyökereket eresztve építkezel s rendelkezel.

A kor mint száguldó komfris visz át az életen. Javak rabjaként kihagyva a képeket, perceket s érzelmeket, melyben életed értelmét vesztheted.

Ha az utadra nem veszed meg jegyed, gyalog lépésről lépésre éled meg az életed.

Szüntelen fejlődés szüntelen vágyat hoz, melyben ott a kísértés, hogy álmodozz.

Ha a fejlődéssel tartasz, te magad maradsz idő nélkül s hiába, sorsod rabságát kiálthatod a világba.
Meghallgatásra már nincs esély, idő kereke csak előre menve él.

Sorsod elfogadva s a magad világába végtére megnyugodva, nem félsz már, ha költözöl égi otthonodba.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2020.10.14.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik!

Fehér angyalnak látszott mi született, ő tudta magáról hogy nem így van s csak nevetett.

Időben utazhatott, energiák felett uralkodott, s csak egy parazita volt mi a föld éteréből jóllakhatott.

A dimenziók kultúráit kovácsolta össze, a jövőt szárnyai alatt árnyalta, mi alatt a múlt történelme csak egy érv volt, mire hivatkozott ő hol a félelem egy név volt.

Világokat épített magára, s ő maga volt ki a történelem szabályozását csinálta, eszközével, a pusztítással élt e világba.

Minden titok minden rejtély csendben honolt, míg az emberek harmadik szeme meg nem látta a fekete szárnyat, kit az apokalipszis eljöveteléért okolt.

Egy nap döntés született s az univerzum tanácsa a föld megmentésére sietett.

Fekete szárnyak hullottak az égből s égő trónjuk látható volt a mélyből.

A nemzetek hangja már egy nyelvet beszélt:

Egy akarattal kiáltották, hogy a gonosz nem uralkodhat e világba míg a természet a földet s ember védi, Isten alatt megáldva!

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva:2021.02.14.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Természetnek világa a fennmaradásban megáldva s szüntelen születésből a világot formálva.

Ember fia a természetet nem becsüli, energiáit tönkreteszi.

Ha értené a természet programját s eszméjét, nem rombolná a létéhez szükséges világok értékét.

A természet politikája az egységben s kölcsönhatásokban állva,
energiát közvetítve teremti világot, ahogy madár a fészkében a fiókának jövőt kiáltott.

Születésben a remény s táplálék forma, melyben a lét értelme rendeződik sorba.
Üzenetként óvj s teremts világot, amivel egyszer majd unokáid képében láthatod a világod.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2020.10.24.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik!

Mélyen szántott barázdák arcomon, őszülő szakállam ajkamon, s a fejem ezüst hajkoronája, ez minden vagyonom.

Kirabolt lelkem s a széttépett szívemből csorgó vér melegíti testem, minden cseppjére emlékszem, s ez vitt el engem.

Elme háborodott lettem, átvittek egy üres világba hol némán tárgyaltak velem, s üzenték nekem, hogy a pokol nincs hiába.

Nem készülök vissza elhagytak sarjaim,  nem vár már senki ki jövőt kovácsolna e falakon.

Törtem, zúztam, üvöltöttem, s egy kristályt hasítottam szét, miben a világom láttam benne, mi volt rég.

Ezek után némán tárgyaltam én is, jöttek az őrültek kiket megtanítottam én is.

Később elcsendesült minden, hideg volt, s a hold sehol, halott szívem már testemen kívül dobogott, s ütemében üzente újra megszülettem, de annak a neve már nem pokol.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.02.10.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.