Kategóriák
Versek

Az időm értelme

Az idő itt hagy másodpercről másodpercre, ha kérdeznék tőle, ő nem felelne.

Nem látom őt, csak üzen nekem, a testemet használja mértékének s így a jeleit észreveszem.

Csodákat művel az idő velem…

Pillanataim állomásain időzik velem, hol a boldogságom.. vagy a végzetem filmje pereghet nekem..

Hagyjon itt (!) szóltam, vagy vigyen, lássa bűnös vagy tiszta lelkem, s ha kell ítéljen el.

Így kapok mindent vissza, mit vesztettem vagy cselekedtem, az egyensúllyal szemben nincs miért, hogy ellenkezzem.

Gondolataim hajóján az étert kérdeztem, vajon mit keresek én itt, s mire születtem…?

Mi az, hogy tudat, erre ébredtem, mikor lelkem igazsága magam előtt vérzett el.

Voltak terveim s álmaim miben változtam. Előre forgó időm kerekén táncoltam, a fény spektrumába olvadtam, s a dimenziók közt szárnyaltam.

Tudtam, Én vagyok a világ gyermeke s atyám az univerzum. Ki a lét és anyag felett uralkodik, de ha kell a bolygók népéhez szólva teremtve meg is mutatkozik.

Az idő az univerzumban a fényt hozta, s nekünk annyi jut belőle, ami a megvilágosodásban az ébredést elhozza.

A Földanyácska a testén élőket az idő fényével gondozza, s míg a keblén hordoz minket, szívünk együtt fog dobogni s nincs ki oldozza.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva:2021.03.30.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Szerepre ébredni

Emberként megértőnek lenni s az elvárt szerepekben megfelelni, nem az én világom.

Az utamat emberként járom s a társadalom dzsungelében a bozótot vágom.

Magam mögött kitaposott utat hagyok, hogy lássák a követőim amit hátra hagyok.

Te is követhetnél utamon, de előtte vess számot magaddal s lásd a jeleit magadon.

Döntéseink azért vállaljuk, hogy a fejlődés útján ballagva megkapjuk minden kérdésünkre válaszunk.

Egy kérdés volt miben a társadalom jóléte áltatott, álljak sorba s a színdarabjuk játszhatom.

De magam világát én teremtem, nem állok sorba s nincs szerepem!

Bevallhatom ma már elfeledtem, hogy a darabírók élnek sok szerepben,… egyedül, elmélyülten.

Ők csak szerepet osztanak s a színészek játszák a darabot, miben a közönség ocsúdhat.

De mire a nézők felocsúdtak,… ők lettek a szereplők s a darabban bent ragadtak.

A darabíró csapdát állított s a színházból a közönség már beoltva távozott!

Jól gondold át létedet, hogy kinek vagy minek játszod el életed…

Tét nélkül a végzeted semmit sem ér, s ne keresd a választ, mert benned él.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021. 03. 28.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Ghána alatt

Helló hajó, Ghána alatt a vízen de jó, jelezz vissza ha-jó!

Érchegyi Csaba Rudolf

Kategóriák
Versek

Dilemma

Mogorva bagolyka éjjel huhogva latolva, ki van a sötétben lent, ki az avar közt magát vackolja.

Izgő mozgó egér uraság volt ki fa tövében a diót pakolta, ami felett bagolyka, mint ragadozó a zsákmányt szagolta.

De éhsége hamar undorba fulladt, mert az egér szaga büdös volt s izzadt.

Ha megenném a büdös egeret gondolta, nem lesz a fa-házunknak gondnoka.

Ki fog bejárni az odumba, ha nem huhogok már és csak az elejtett egereket számolom naponta.

Szövetséget kötök az egérrel mormolta, s fa-házunk rendje mellett az egeret ápolónak gondolta.

De mogorva bagolykának a kincstárból már kifogyott a sajtkocka, így szegény bagolyként ápolhatja magát s nincs üzlet gondolta.

Megszólította az egeret, mire az egér ezt mondta.

Emlékszel… kérdezte, hogy mennyit cincogtam neked bagolyka, hogy ne huhogj a fa-házban naponta, de te huhogtál s még a cincogásomat is elnyomta.

Ha majd megkérsz cincogva, én majd huhogva mondom neked, hogy az ápolód leszek, ha lesz sajttorta.

Így zárult e dilemma, de máig sem oldotta meg tervét a bagolyka…

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.03.27.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Üzenet

Szememmel üzenve.

Arcomon olvasva.

Lelkem sugallta,

s a szám kimondta.

Ezt üzenem néktek, egy gondolatra sarkalva.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva:2021.03.26.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Rend – Szer

Mikor születtem, Anyám a fénynek adott vissza.

Mikor cseperedtem nyílt szívvel éltem s voltam tiszta.

Mikor bölcsődébe jártam, őszinte szeretetet láttam.

Mikor óvodába mentem, már a szabályokat álltam.

Mikor iskolába mentem rendet és fegyelmet láttam, játék nem volt s egy szűkülő világba jártam.

Mikor érettségiztem, még a jövőm sem láttam.

Mikor egyetemre mentem, a megoldást csak magamtól vártam.

Mikor dolgozni kezdtem, a pénzért  szabadságom ádtam.

Mikor megnősültem, egy boldog jövőt vártam.

Mikor családom lett, már nem elől álltam, s mikor a gyerekeim neveltem, sokszor magamat láttam.

Mikor kirepültek, a bölcsességem után jártam.

Mikor az unokáim jöttek magam kaptam vissza, s csodálva álltam.

Mikor megvilágosodtam, már ötven felett jártam.

Mikor a magány szólított, a gondolatok közt jártam.

S mikor egy szép napon a fény szólított, már a szeretteim láttam !

Mikor visszajöttem, ismét tanítóvá váltam.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.03.22.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

A szerelem természete

A Forró szerelmem napsugara, szívem tüzének parazsát színezi, s a levegő én vagyok hozzá mi a tüzet élteti.

Szerelmi viharok érzéki látomása, vágyakban érett meg a változásra. Hiánya megerősített minket, s még ha fájt is, együtt éltük mindezt.

A magány könnycseppei közt találtam megoldásra, ahol az életem szerelme nem adott okot már a csalódásra.

Napi gondjaink a szerelemünk fényében olvadtak, s csillámló patakként vezettem vízét egy tóba, miből a boldogtalanok ihattak.

Minden együtt volt a fent és lent, s csak a mámor ölelt minket és a szerelem.

Könnyen lebegtünk a szélben, hol táncoló porcikáid látványa üzent énnekem, nem kellett semmit mondanod, csak azt súgnod, te vagy az életem.

Szerelmünk várában éltük világunk, s ameddig az örök napfény ragyogta be kertünk, nekünk nyílt minden virágunk.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.03.22.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Tükörben félni

Megismerném a képemet, de a tükörben nem álltam soha perceket.

Magamat keresve a tükörrel szembe álltam s mikor feltűntem benne, lehajtottam fejem és csak a fogkefém láttam.

Kérdeztem magamtól, mennyi időt és miért éltem én…. Miért jön az idő zavar, ha a képem látom én.(?)

Mennyi időt is éltem én…és miért félek ha magam látom én.(?) 

Erő kellett hozzá hogy megérthessem, a tükörképem erősebb volt, mint én lehettem.

Gondolkodtam s vártam, féltem magamtól és egy helyben álltam s mikor visszamentem a fürdőszobába, elértek az érzések a percekbe zárva.

Ma sem tudom, de ma már megteszem… állok a tükör előtt és magamat szeretem.

Köszönöm magamnak, hogy az éveket a percekben temettem, s a tiszta tükörben ma már láthatom ki vagyok én s tudom itt van velem a végtelen.

Így adott értelmet a tükör énnekem, s innentől kezdve a világosság és béke táplálta hátralevő életem.

………………..!

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.03.19.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Robin hód esete

Robin Hód volt az, kit a hódoktól kidobtak. Nem hódolt be és nem küzdött, csak a napot lopta s fürdőzött.

Robin tikfa napágyán naphosszat pihengetett, s figyelte az erdő népét, ahogy megvetve nézik őt mert a hód lányokra szemet vetett.

Éjjel a csillagok alatt Robin dolgozgatott, szorgos erdő népének éléskamráiból a táskájába pakolgatott.

Hazaérve várába a táskáját bezárta, s másnap a városba ment a patkányokhoz, hogy a rabolt gyümölcsét kínálja.

De egy hiéna politikus a városban tömörülő patkányokat a piacon meglátta, s felfigyelt Robinra ahogy gyümölcseit az asztalon ajánlja.

Oda lopakodott s megvárta, míg Robinnál a pénz talált gazdára. Felajánlotta a hiéna, hogy az erdő gyümölcseit megszerzi, s vele az erdő lakóit is kiűzi.

Robin a tervben a sötétséget látta, nemet mondott a hiénának, s a szemében úszó hód lányok vízi balettjét látta.

Megzabolázott elméje erejével a hiénát azonnal haza vágta, s búcsúzáskor a 10 forintját a pofájába vágta.

Mocsok hiéna! Az erdőmben én vagyok a tolvaj, s ha nem tudnád, az erdő lakói a politikust nem becsülik, de ha bemerészkedsz mégis, életed is elvehetik.

Robin hód, hazafelé sokkot kapott. Tolvaj élete s varázsa, feladatott.

Így hát, tikfa napágyát eladta, s a takaros vára vezetését egy szép hód lánynak átadta.

Ma már nem lop, lábai helyett a fogait rágatja, nincs fa mit Robin meg nem rághatna.

Robin hódból becsületes fejedelem lett, s az erdő lakóit képviselte, míg a nemzettségéből valaki politikus nem lett.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva:2021.03.18.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

A homok szeme

Homokszem vagyok a sivatagban, nagy az én családom. Elfúj a szél, ha a felszínt járom.

Suhanva s repülve utazom, landolva dombokon és partokon.

Szállok az időben a múltban, az égszínkék tengeren hajózva a napfényben úsztam.

Nem jártam iskolába, nem beszélek nyelveket, csak egy szem vagyok mi az éterben pereghet.

Ha a reggel széllel ébred, ősi magokat ások, felhők könnyeivel a magot ébresztem álmából, s várok

Szemként nem látok mert vaknak születtem, lélek nélkül szolgálom a világot, s anyagként létezem.

A természet szeme vagyok, a világ az otthonom. Egy parton landolva kövesedtem meg s a habok közt leltem alkonyom.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021. 03. 19.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.