Egy nap terveink valóra váltak, s négy barátként szárnyaltunk Galliába….
A Toulous-i utcák zsivaja az évezredeket sugallták, s mi a sétáló szempárokban vesztünk el merengve, mint egy sas madár.
A bor fakasztotta mosoly ölelt át minket az utcákon, s a jókedv mámorának ecsetével festegettünk és közben eláztunk.
Elegáns ruhákba öltözött emberekkel nyugalmat szívtunk be az éteri füsttel, halk zene szólt s az étel illata kavart fel bennünk mindent.
Hangulatunk pillanatai felejtette velünk a Honi kultúrát, s emlékképeink vihara vitt haza minket, mint fáradt oroszlánt zsákmány nélkül a szavannán.
Estére mindenki jóllakott, szívünk dobogása emlékeink közt hallatott, és csak a csend mosolya ringatott s jött az álom elkapott…
Másnap a haza várt, elménk bőröndje csordultig az élményekben rúg-kapált,…hát így szívott kultúrát magába, a négy barát…
Érchegyi Csaba Rudolf
Létrehozva: 2021. 11. 15.
Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.