Kategóriák
Versek

Mesteri üzenet

Kisgyermekem igazsága, utat mutatott törékeny világába.

A lélek tisztasága szeretettel árasztott el, s szeme fényével az égiekhez vitt el.

Ajándékról beszélt, pedig nem szólt. Csomagot vártam, de Ő már ott volt.

Ott volt a kezemben üzenetként, testem öröksége s világomként.

A mesterem lett s figyeltem rá,… megmutatta hogyan éljek, de szeme mondta, meg kell élned.

Szeretettel itatta át szívünket, ezzel a gondolattal éltük meg Őt, mint kincsünket.

A kincs neked is megvan, ha kicsomagolod az üzenet ott van.

Szer e tett az élet amit kaptál s ha adva táplálkozol belőle, majd te is beléphetsz egy mezőbe.

Ott boldog lélekként élhetsz s nem érzel hiányt, mert ott van a gyermeked veled, míg szíved dobog s meg nem áll.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva:2021.01.13.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Az intimitás virága

Az Intim rózsa szívem s érzelmem világát rengeti.

A rengésben az új élet hangja kérdezi, velem tartasz e egy közös életbe, ahol őseim felkértek, hogy vigyem el az utókornak ezt az emléket.

Ti mint egyek hirtelen megértek, s látjátok hogy a körforgásban nincs ítélet. Ha eljöttök újra egy rengésben, a fény vár benneteket s az emlékem.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.01.12.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Utazás az álomban

Bejáratam sok mindent a látomásban, szagokban és ízekben éltem a változásban.

Felfedeztem egy világot ahol a szépség árasztotta el folyókén a szívemet, ütemes gyors dobogásának robaja vitte el sebesen lelkemet.

Úsztam faként a vízben ütköztem sziklában, megrekedtem a sodrásban egy torkolatnál a világban.

A szél dobált s a folyó vitt tovább, mert így teremthetett s alkotott egy világon át.

Az utat figyeltem sodrott az árral, minden álmom egy történésben láttam.

A lassult folyó időt adott nekem, így csodálhattam magam s a természetem.

Ahogy a tengerbe folytam lebegtem, egy világ képe állt előttem, s az út amit megtettem.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.01.11.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Bűnös Önismeret

A tisztító tűzben állok, s nem kívánok vívódni mint mások.

Nem az vagyok aki vagyok, de Ti ezen már gondolkodtatok!?

Csak egyszer láttátok ki is vagyok, bennetek élek mert otthon vagyok.

Egy szó elég – az anyag mondtátok, mibe egy lélek költözött megtartva e világot.

Nem keresem az értelmet mert nincs ki elmondja, csak az idő hozza a változást mi az egót lebontja.

Az átalakulás örök, a lélek szabad, mindenki látott már így is a télben nyarat.

Így búcsúzik a világ miben én vagyok az anyag, s a lelkem oldoz fel miként a jövőm lett szabad.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.01.10.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Ezüst pohár

Ezüst pohár szívem aranyával töltve, megáldottak vele engem sorsom világát öltve.

Nem kérek mást csak egy cseppnyi világot, s ha megkapom tanítva adom vissza annak, ki várja e tanácsot.

A láng őrzője vagyok én is, ki a fényben érkezett s távozott, de sorsából tanulva ha kérték, mindent átadott.

Ha üzennék, Te tudod hogy Én vagyok, s neked adom a lángot, mit itt hagyok.

A világ én vagyok, s ti vagytok a bölcsőm miben alhatok.

Hívjatok s itt vagyok!

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.01.08.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Sátáni ötlet halála

Haza, becsület, Én így gondolom, s lehet hogy te leszel az, aki kinevet.

Most minket a világpolitika sötét eszméi fertőznek, a félelem csíráját elvetik, s a sátán könnyeivel nap mint nap öntözik.

De a világ nem tűri a sátán uralmát, új rendet hirdet és törli a gonosz uralmát.

Káosz, fájdalom s vér festi a falakat,új rend vette kezdetét, miben a gonosz nem marad.

Nem marad, mert az ember a fényből érkezett hol a sátán sosem élt, így a sátáni erő a világosságban elvetélt.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva:2021.01.08.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Lelkek útja

Egy este a hallban a kandalló előtt ülve szívem tüze lángolt, ahogy a válladon a fény játéka táncolt.

A sötét hallban tested fehér bőrén ezüst fény csillogott, ahogy a tenger felszínén nyáron a nap szokott.

A kandalló lehozta nekünk a lenyugvó nap képét, terülő narancsban úszott minden, s mi hajóztunk a fényén.

A pillanat látványának gyönyörébe feledkeztünk, újabb vitorlát oldottunk, hogy a világ értelmébe temetkezzünk.

Kikötve az út után sejtettük, hogy ez az út kintről befelé vezetett, s tudtuk, hogy a két lélek egy hajón csak együtt létezhet.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.01.06.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Megalkuvás nélküli aforizma

Ne nyomd el azt ami fáraszt, egy világ van előtted s Te döntöd el, mi az amit ebből vállalsz!

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.01.04.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Veszett lélek csapdája

Szégyen és gyalázat, ha egy anya gyermekei korát adja el a kapzsi világnak.

A szószékben ülve esztelen mocsokban s jellemtelenségben fürdőzve, a maga pöcegödrébe áll, de nem érti mit kiabál.

Bűneit érzéketlensége oldozza, s a külvilágot romlott elméje, vak egója rombolja.

Gyermekei lelkét használja, a bosszú vezérli őt, de hiába.

Becsületét rég eladta, máig is egy üstben a szart kavarja.

Bűzét, mocskát élvezi, dámaként a hamis világot kergeti.

Idővel a szakadékba esve kiállt: Sötét van és félek, fogjátok meg a kezem, …kérlek!

Se kéz, se hang, csak a nyirkos sötétség s a magány, mi szólítja őt vallomásra, hova jutottál.

Átnevelt, becsapott, halott és sérült gyermeklelkek a szakadékba cikáznak, s egy visszhangot várnak anyjuktól, mi így hangzik:

Bocsánat!

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.01.21.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Álomban ébredve

Éjfélhez közel a fáradtság ölel, szemfedőm alatt eljő a sötétség s a holnapról álmodom miben ott a fényesség.

A madarak hangja ébreszt, itt vagyok újra, a világosság köszönt engem s dolgom visz az útra.

Másnap már máshol vagyok, időm pereg, visszanéztem s így megértettem életemet.

Csak az álom maradt s az emlékek, miben építem a jövőmet, mi megérett.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva:2020.01.03.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.