Kategóriák
Versek

Piramisban ébredni

Reggel ébredve láttam ahogy a hajnal ébreszti a napot, s mikor fényes köntösét felvette sugaraival megsimogatott.

Megfogalmazódott bennem, hogy én a Maslow piramisában nőttem fel, hol a háromszög csúcsában érve kérdeztem magamtól, hogyha nyomot hagyok, kit érdekel.

Egy nyom vagyok, hittem, mi az életem lépcsőit mutatta, hogy merre van a jövő isten mondja meg s én nem kutattam.

Mélyen elmerülve és a sok tanácstalan hamis ideológiákba szenderülve válaszra éhesen, a megoldást kerestem.

Tudtam a kérdésre a válasz, ősidők óta közöttünk járhat. A világosság a fényben nem adomány, s a bölcsesség egy életre szóló tanulmány.

Evidens, hogy már nem nézünk az ég felé, mert a sátán vakítja el világunk s alakítja a szemünk előtt képzetté.

Töprengtem erről még mikor rám esteledett, lecsendesedve a hold váltotta a napot, így szerettem magamba s mindent mi én vagyok…

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.05.20.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Oltár

A harangok ma másként konganak, a ház gazdájával már nem egy hitet vallanak.

Az aranyló oltár szónoka a megváltást kínálva, ostyaként adta a testet istennek ajánlva.

Egy fehér fényt láttam mi az aranyat mosta, az oltár helyén az igazság lépett be, s nem volt rosta.

Világ kinyílt a sötétben nem féltem, az arany nem vakított el s szabadon éltem.

Egykor a sötét eszmék a szemembe és a fülembe másztak, de az igazság forró üstjében főttek szét és igazakká váltak.

Újra eljöttek ők, fekete oltárt alkotva,  minden aranyat felpakoltak s elvittek alkonyra.

Csak egy kincset hagytak itt, a lélek maradt, melyhez a vér még eddig sosem tapadt.

Ma már az én oltárom a magam háza, vallásom a kultúrámban talált otthonára.

Ha örök útra kelek én és napfényben a végtelen mezőkön sétálok, ott a virágok mesélik el nekem, hogy nem félnek a farkastól, mert Ők nem szeretik a virágot…

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021. 05. 16.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Tour de Palacsinta

Csintalan palacsinta, egyszer ráesett egy magazinra. Last minute-t utat látott, így becsomagolta a lekvárt és az olajon csúszva az utazási irodáig mászott.

Az útra lekvárral fizetett, kicsit sovány lett igaz, de útra kelhetett.  Az indulást izgalommal várta, a buszon majdnem egy majom megkajálta.

A tengerpartra ballagva, tervei közt a napszemcsi mellett a búvárszemüveget is felkapta. Ő volt a sztár a parton, francia barna palacsintát láttak a strandon.

Lebegve aludt a matracon, lelógó tészta fodrát a halak csipkedték szabadon. Mire felébredt, leégett teste egy része elvészett.

Palacsinta a megmaradt végéből propellert csinálva, full gázt nyomott mikor a partot meglátta.

A partra érve kimászva, a napozás után az olajos csúszás már nem jött be, hiába.

Kiszáradt palacsinta a forró homokon chips-é vált, s a gyomorban ébredt fel és a sörben úszott már. Ahogy bomlott érezte, hogy ez a Last minute, s bevégezte…

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.05.13.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Az Idő aforizmája

Az idő az univerzumban a fényt hozta, s nekünk annyi jut belőle, ami a megvilágosodásban az ébredést elhozza.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.05.13.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Világi Aforizma

A világ része vagyok az örök élet forrása, természet az istenem s én a fohásza.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.05.13. (Cseppnyi élet)

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Légy – Ott

Ahogy megláttam őt legyeskedni kezdtem, szálldogálva jött ment és én csak hesegettem.

A légy ott-ra csaptam le idővel, éreztem, hogy ez az érzés most jött el.

Legyünk itt,…boldogan szóltam, vártam és lecsaptam gyorsan.

A légycsapó hálóján egy freskót láttam, de valójában csak egy turmixot csináltam.

A történet okán nem legyeskedtem tovább, a diófa alá ültem vissza és szívtam a pipám tovább…

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.05.14

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Légy ott
Kategóriák
Versek

Lám a – Láma

Egy vidám vasárnap derekán, szellő vitt minket s várt a pusztaság. A perzselő nap tüze alatt a hullámzó fűtengeren hajózva, birkák köszöntöttek minket sorba.

Lám lám, mit láttunk, lámák figyeltek a határon. Kikötve a lámák horgonyoztak le s a pillanat hullámain lebegve a nyugalom ült szívünkre.

Zabot vittünk a csűrből hogy le ne köpjenek, s mikor oda jöttek kíváncsian velünk szemeztek.

Szerelem volt az első látásra, körbe jártak minket s némán marasztaltak a pusztába.

Az volt az állatvilág egyik fenséges csodája s a szemével igézve kérdezte, hogy emberként miért jöttél a pusztába.

Egy kérdést sugalltak,…

mi hozott hozzám ember, tedd fel magadnak.

Egyként némán és röviden fogalmaztuk meg, mi a természettel születünk s halunk meg.

Hazafelé a közös élmények kísértek ki minket a pusztából, de a mosolygó pillantások üzenték, hogy a barátok közt nincs határ, se akadály a világon.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.05.11.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Rigótündér

Esti árnyak alatt énekelt a rigó, holdvilág hívta őt álomra, s egy lágy meleg fuvallat takarta be őt a faágon ringatva.

Álmodott a rigó egy tündérmesében járt, s a hold fényes madaraként egy aranyrétre leszállt.

Az aranyréten egy ezüst tó csillámlott, amiből a madár ivott, s tündérré változott.

Minden benne élt már, csobogott mint a víz, a fák hangján szólt, s minden állat nyelve egyszerre az övé volt.

A növényekkel lélegzett, a rovarokkal beszélgetett s a szarvassal együtt bőgött és közben sutákat szeretgetett.

Az álom szépsége vette körül, a bölcs tündérek koronázták meg álmát, s a reggeli nap jött érte és elhozta minden vágyát. 

A reggeli napfényben fürdőzve felébredt álmából, s dalolva köszöntötte az erdő lakóit és csicsergett e világról.

A rigó az erdő madaraként költötte ódáját, és mindenkinek eldalolta a tündérek mese világát.

A rigótündér mindent áthatott, s ha kellett ég és föld között is szállhatott…

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.05.06.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Szeretetre ébredni

Egy este megesett velem, hogy egy nem várt szerelem kopogott be nekem.

Belépve a vasajtón csókjaival bilincselt, s ruhájából kilépve szemével igézett s én benne vesztem el.

Elvesztem, mert érzelmem az elmémnek parancsolt, átadtam magam visszacsókolva s élveztem, mi a pillanatban akkor az enyém volt.

Az együttlét fényes csillagjai a szemünk fényében ragyogtak, s egymásban kutattuk a jövő válaszát, mi az ami össze tartozhat.

A vágy elcsendesült vihara után az érzelmek leple borított mindent, ami alatt megpihenve a szeretet fogant meg, s tudta, hogy a kehely szenthelyére jött el.

A történet a lelkek egyesülésével nem számolt, a sors ébresztett fel minket mi az álomról beszámolt.

Egy csoda született mi egy lélekként jelent meg, s üzente nekünk veletek vagyok, szeretlek.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.05.01.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Elindulva hazatértem

Reggel ébredezve a hátamat süti a nap, madarak csicseregnek az ablakom előtt s a földről kapdossák a magvakat.

Gondolkodva a felkelést halogatom, s tudom hogy vár ma is a holnap, hol a nappalból az álomban ébredve, a feltűnő pillanatok üzenetét megkaphatom.

Napfényben indultam utamra, az ajtón kilépve a fák köszöntve bólogattak s a szél postájával valamit nekem üzenni akartak.

Míg sétálok befelé a forgalom zajában elmerülve, látom az emberek szemét a világ sorsába szenderülve.

Szerelmes párokat s magányos embereket látok, kik a jelen pillanatait élik s titkon áldást kérnek, hogy az Isten vigyázzon rájuk.

A piacon végig haladva élők és holtak közt lépkedtem, s elgondolkodtam azon, hogy mit is tehetnék, ha a holtak lelkét kérdezem. 

Gondolataim egy kávézóig vittek. Az ablak mellé ültem s kifelé merengtem, csak a felszolgáló ringatózó keblei s egy mosoly ébresztett fel, hogy a kávémat kikérjem.

Odakint mozgásban volt minden, csak az épületek álltak és sugallták nekem, hogy a kő mi marad, de ők is idővel a csiszolásra várnak.

A kávézóból kilépve az eső illata vitt sebesen, s a dolgom végeztével egy tál leves várt otthon, mit a barátnőm főzött énnekem.

A forró leves íze bennem mindent lecsendesített, s a gyertya fénye világította meg arcomat, minek üzenete az estébe burkolózva mindvégig fennmaradt.

Éreztem, hogy a nyugalom biztonsága szülte egykor szeretetem s a gondoskodás üzente, hogy te vagy a mindenem kit az Isten teremtett énnekem.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021. 04. 27.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Érchegyi Versei
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.