Címke: Őszi

Estének egy esetében váratlan vihar tombolt a társaság életében.

A szép emlékek s az udvarlási szokások kötöttsége volt a téma, csak az ego árulta el, hogy ki lesz a préda.

Mérgezett tudatok eltévedt talánya, nem tálalta az érveket mi visszavinné a világba.

A pohárban lévő bor tükrére hulló könnycseppek, elítéltek mindenkit kik a csepp hangján nevettek.

A vörös óceán erejével igazságok születtek, s egy gyertyaláng világította meg a problémát mit kerestek…

A gyertya kialudt s nyugovóra tértek.

A könnycseppek emlékének hangja lágyan ringatta őket, s az álom vörös óceánján hajózva a megvilágosodás szigetére értek…

Egyenként üzenem néktek:

Megérkezve gondold át, hogy kivel lépsz a szigetedre s ki lesz érted..

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021. 03. 13.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Folyóként szeretnék folyni, hegyekben völgyeket vájni, barlangban megpihenni s egy tóban a viharra várni.

Felhőként utazni párában lebegni s alászállva a virágra könnyekben nevetni.

Erdőkben szűrt fényben csillogva utaznék, medremet seperném s a halakat gondoznék.

Szikla pereméről zuhannék s ha tehetném a naplementében állatokat itatnék.

S ha eltorlaszolnák utamat haboznék, de nem várnék, folynék tovább és a hidegbe érve megfagynék.

A fagy jégbe zárt, már a múltban lakom, keltegess engem napom s én a jövőt hívogatom…

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva:2021.02.27.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Hegyeknek szelleme, folyó tükrének csillogása, a lágy szellő érintése s lelkem villanása, ez vonz a Duna völgyébe számadásra.

Folyó parton ülve a távolba tekintve, csilingelő levelek zajában merülve, minden világok világát elkerülve, nyugalmam lelem, lelkemben felüdülve.

Illatokban, szagokban, virágok mellett és iszapban, kavicsok között a vízben állva, egy jó fogást remélek, mi a horgász álma.

Ott van a jövő s a múlt, mit az élet a magányban nyújt. Így tisztulok szellemben és lélekben, hogy erőt közvetíthessek majd az életben.

A Dunakanyar én rám vár, csodáival megtalál, folyó képében fényképem, visszatükrözve szabadságom létében.

Érchegyi Csaba Rudolf

Írtam, Horváth Tibornak szeretett Nagybátyámnak, a Dunakanyar szeretetének emlékére!

Létrehozva: 2020.11.28.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Miben láthatod mindazt, mit szeretnél s mit nem?!
A választ a néma tükörben találod, ki egyetlen igaz barátod.

Szemed világában s a tükör valójában látod az idő forgó kerekét, ki veled őszinte, s nem hazudik.

Örök igazsága s törvényen kívüli szabadsága láncok nélkül vértez, mint ahogy oxigén a földön étert képez.

Minden képe, minden valósága a megsemmisülésig állja igazát, s időben mutatja valóját.

De ha a valótlant keresed, csapd be, pillanatnyi hamis világod megleled, ha illúzióidat kergeted.

Öntsd le, törd be, takard le félig, hol ábrázatod fénye s torz lényed képe lesz a pillanatod réme.

Ha elhiszed amit látsz, a tükör mögé nem vágysz.

A néma tükör jó barátod, hamis képét csak idomaiban látod.
Domborúak, homorúak, ívei valójában láthatóak.

Minden képe megjelenésben s visszaverődésben zárva utat mutat s teret neked, melyben a valóságos életed térben s időben megleled.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2020.10.18.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik!