Kategóriák
Versek

Meztelenül

Ég és föld előtt születtem, s cseperedve tetteim a kellő időt követte.

Láttam mindenben fészke van a létnek, de nem kergettem azt mi vak álom, s ami idővel ontja a vérem.

Életem nagy harcai alatt jöttek az ínséges évek, ifjan vénültem meg, s bölcsességet az öregektől kértem.

Csendben éltem tovább, mint egy kavics a parton, s nem szóltam semmit, ha belém rúgtak az úton.

S ha egyszer kikötök majd lelkem szigetén és hallom a belső hangom, úgy élhetek eztán, mint egy gyöngy a kavicsok közt a parton.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.10.20.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Döntés

A Nem-et sokszor nem tudom miért mondom, tagadok s félek, hogy ne érjen utol gondom.

Ha Igent mondok, az mindig a könnyű utamat választja, de a Nem, magam éltében magamra utalna.

Tudom, hogy a Nem-mel tanítani csak ott lehet, ahol az Igen nyomja el a félelmet.

Az Igen és Nem-ek közt ma is élek, a válasz bennem van s szemem tükre sugallja, olvasd le most mit érzek.

A Nemben az Igen, vagy az Igenben Nem, idővel elvész ahogy te is, ébredj fel magadban s tiszta szívvel dönts, mert veled lesz Isten, aki mindenben segít.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.10.18.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Éteri vallomás

Süllyedek húz le valami s csak a szívem dobogását tudom hallgatni.

Az álom hív, de a gondolatom nem ereszt, testem zsong, szemeim csukódnak és ólomként nehezek.

Várom, hogy szóljatok hozzám, kik az éterben figyeltek, gyertek el, mert én benneteket kereslek.

S ha egyszer egymásra találunk, ott majd az értelem izzik fel s a lélek kardja őrzi elmém, ki néha az Ego előtt esett el.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.10.13.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Ősapám

Kidőlt faként estem ágyamban, s az éj csillagpaplana takart be engem fáradtan.

Az ég fénye alatt álomba zuhantam, és eközben ősapámmal álmodtam.

Sorsom kerekét forgatta, oly gyorsan pörgött, hogy nem láttam, mi is volt rajta.

Sok kerékbe tört lelkeket láttam, s a forgó kerék előtt kíváncsian álltam.

Félelem fogott el ősapám arcát látva s a halált kérdeztem, miért vitted el őt a sors kerekébe zárva.

Nem válaszolt s ekkor én megállítottam a kereket, ott voltam rajta, mi engem is meglepett.

Eközben az éj a napfelkeltét szülte meg, s én ébredezve búcsúztam  ősömtől, ahogy lehetett.

Szeme üzente még, hogy teremts jövőt s ne állíts falakat, mert a sors kövei közt csak a fény festi meg eltévedt utadat.

A jövő fényét hozd el s lobogtasd egy életen át, hadd lássa mindenki, ez a világ!

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021. 10. 11.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

A szél vallomása

Egy esti vihar után még süvít a szél, bejött az ablakomon s magáról mesélt.

Születésem óta a föld körül járok, de csak a csillagok tudják, hogy mit is csinálok.

Ha tombolok hurrikánként rombolok, viszek mindent, mit magam alatt felkapok.

Viharban az esővel táncolok, cseppjeiben tisztulok, s a nap szülte szivárvány közt felhőket oszlatok.  

Hegyekben ütközök, dombokra simulok, magokat szállítok s madarakkal suhanok.

Hideg és meleg is vagyok a föld felett születtem, oda megyek hol szükség van rám, de lelkem nincsen se keresztem.

Nem beszélek nyelveket, a mindenség szele vagyok én, bárhova érkezem soha nem tudom, ki szeret belém.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.10.02.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Leltár

Ma egy gondolat foglalkoztatott, ebben leltároztam, az életem volt az, amiből ma kipakoltam.

Kidobtam a szemetet, miből már tanultam eleget. Szívemben sok dolgot a helyére tettem, de eljött az idő, s idős lettem.

Ma már egy dobozba belefér minden, az életem megélem, nem gyűjtöm a szemetem, megtértem, remélem….

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021. 09. 30.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Elem

Kategóriák
Versek

Éjjeli utazás

Éjjel ébredtem a gondolatok törtek rám, behunytam szemem s a csend világa várt.

Jártam benne, kérdéseim szüntelen mögöttem kullogtak, némelyiket bevárva a válaszokat is megkaptam.

Pihenve a csend szívemet hallatta, ütemének ritmusa az életem hullámait előttem rajzolta.

Némán feküdtem, ahogy velem a csend is, mindketten e világban léteztünk, míg az álom jött és engem újra elvitt.

Átvitt egy másik térbe, ahol a jelenések közt az öröm s félelem volt elásva, egy film forgott róla és én ott voltam e jövőben bezárva.

Majd felébredtem, az álom kivetett, a beszűrődő holdfény világított nekem s paplanomra írva, köszönt az éj nekem.

Később egy kakasszó hívta a reggelt, vele kelt már a nap is, melegítette arcomat s a reggelem így indult mai is.

Már nem az voltam ki tegnap, az idő folyóján már tovább eveztem, mosollyal töltöttem fel lelkem, kiáltottam, szervusz élet,… én benned születtem!

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.09.25.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Élet kép

Trombita fújta felhő, a süvítő viharban ömlött az eső.

Égig érő fák hajlottak, s a vadak alatta egymás mellé állottak.

Romokat koptatta a szél, fagy és hó, mint egy jó könyvtáros a történelemről mesélt.

Fakéreg faág előttem a földre hullva, az elmúlás hagyatékaként a jövőt hívta.

Tavasz jött olvad a jég s szívek dobbantak fel, s a fény istene a télről regélt.

Születő cseppeken a napsugár táncolt, nyíltak a virágok és a természet szerelme lángolt.

Eljött az est is, az eget felhő takarta, csillagképek fent az emberiség jövőjét mutatta.

Reggel a felkelő nap mosta már le az eget s minden velem ébredt, éreztem az univerzumban, így vagyunk mi egyek, ne felejtsd, nézz fel az égre…

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021.09.17.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.

Kategóriák
Versek

Függő gondolatok

Gondolatom visszhangja a lelkemig hatol, vágyaim magjait ültetem el s bízom benne vakon.

Egy út van előttem, szeretve élni, vagy elveszek örökre és megtanítanak félni.

Ha szeretnek átélem, ha bántanak megértem, én vagyok ma, kiért ezt megélem.

Egykor egy virág kelyhében születtem, s ha haza hívnak egy tölcsér ölel át gyengéden.

Lelkemet őseim gyökerei uralja, s annak virága csak úgy pompázik benne, ha szeretetben lel majd otthonra.

Érchegyi Csaba Rudolf

Létrehozva: 2021. 09. 15.

Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.