Világ alkotta szabadság s az egykori tengernyi tisztaság, a remény szigetére költözött.
Hited magad tengerén hánykolódik, téged a lakatlan sziget eszméje vár, csak a partot érd el, hol a szabadság megtalál.
Ha a szigeten kikötsz a hajód bontsd majd szét, építs házat belőle, és a remény hitével éld meg mi a szép.
Ha eljő a halál, kapujában ne félj majd, hisz hiteddel visszatérsz szigetedre, ahogy egy madár a fészkéhez tart.
Örök vagy mint a fény, utazhatsz egyhelyben, csak csukd be a szemed s ne félj, mert fogom a kezed, s szeretlek.
Érchegyi Csaba Rudolf
Létrehozva: 2021. 07. 20.
Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.