Kitárult az élet kapuja, s ma a pillanat kísér a nagyvilágba. Már a diplomád nyomata csendben aluszik, s kívánom hajts levélként újra meg újra a tudás fáján.
S amit hoztál e másvilágból oszd meg a mindenségben, úgy add tovább, hogy az a leveled erezetében bevésve örökké éljen. Így légy bölcs bagoly, mindig tettre készen!
S ne felejtsd szíved, ki érted dobog! Mert szeme te vagy, ki nap mint nap, a napos göröngyös úton veled végig robog. De ha a mézes útra is tévednél légy okos méh, s bölcs bagoly, mert az idő nem szól, nem kímél…
Érchegyi Csaba Rudolf
Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alatt áll.
2026.05.26.