Ma reggel egy új nap előtt álltam, nap eső sugaraiban mostam ki álmom.
Madarak is velem fürödtek, csicseregve vidáman, vitték ők gondolatom szerte a világban.
Isteni szellő szárítva simogatta arcom, széna illata fűszerezte kertem s a falu kutyáinak csaholását hallom.
Indulnom kell, itt hagyom ezt az édent, vár a város ingere, minek tengerén hullámzik velem minden.
Érchegyi Csaba Rudolf
Visegrád, 2022.02.25.
Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.