Kisgyermekem igazsága, utat mutatott törékeny világába.
A lélek tisztasága szeretettel árasztott el, s szeme fényével az égiekhez vitt el.
Ajándékról beszélt, pedig nem szólt. Csomagot vártam, de Ő már ott volt.
Ott volt a kezemben üzenetként, testem öröksége s világomként.
A mesterem lett s figyeltem rá,… megmutatta hogyan éljek, de szeme mondta, meg kell élned.
Szeretettel itatta át szívünket, ezzel a gondolattal éltük meg Őt, mint kincsünket.
A kincs neked is megvan, ha kicsomagolod az üzenet ott van.
Szer e tett az élet amit kaptál s ha adva táplálkozol belőle, majd te is beléphetsz egy mezőbe.
Ott boldog lélekként élhetsz s nem érzel hiányt, mert ott van a gyermeked veled, míg szíved dobog s meg nem áll.
Érchegyi Csaba Rudolf
Létrehozva:2021.01.13.
Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.