Ugri bugri nyulacska, fészket rakott, hogy a hímes tojását eladja.
Fűből volt a fészke, zöld a tojása, így nem látta senki, mert nyuszika álcázta.
De a fehér nyuszi piros szemét a róka meglátta s a réten üldözve, ráugrott egy tojásra.
A reccsenés illatot húzott utána s elengedte a nyulat, nem futott hiába.
A nyúl menekült az erdei körmeneten át, s beállt a sorba, hogy álcázza magát.
Róka a tojásokat helyben felfalta s a réten elfeküdve, teli hasát napozta.
Egyszer csak a vadász kölnije az orrát megcsapta, felugorva szaladt az odújáig, ahol az asszony várt rá s morogta.
Mit hoztál enni rókácska? Ő bevallotta, hogy a réten a tojásokat zabálta.
A róka ment a sarokba, két napig éhezett, s a bűntudata laktatta.
Odakint az erdei húsvét lezajlott s így a rókának a sonkás tojásból nem jutott.
Mohó róka magában számot vetett, s tudta jól, hogy nem becsülte az ünnepeket.
Legyen ez egy jó példa a húsvéti mohóságra, hogy ne csak az étel, ital tartson boldogságban.
Érchegyi Csaba Rudolf
Létrehozva: 2021.04.04.
Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.