Ünnep egy alkalom s mindegy, hogy ki tálalja fel a vacsorát az asztalon.
Ünnepen ünnepelj s ne bíráld, hogy miért vagy ott, kiért született az esemény és mit érdemel.
Ünnepi társaságom jókedve gondolatra sarkal, s megtöltöm szívemmel az ünnepi asztalt.
Ünnepek kultúráival építem fel téves eszméimet a romokból. Öregecske váram falain törtem át, egykor – egyként szabadon.
Nincs ítélet sem ellentmondás bennem, így ma már minden vallás ünnepének az asztalához ültem.
Egy szó volt mi elgondolkodtatott: ünnep.
Miattam mennyi év veszett kárba, család s a barátok nélkül a sötétbe zárva.
Ma már a figyelem, az életem része, s bölcsként tanítom a világtalanoknak, hogy gyógyít az ünnep s ha megérted, te leszel érte!
Érchegyi Csaba Rudolf
Létrehozva: 2021. 03. 09.
Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.