A macska két napja nem
jött haza, eredendően
szürke lompos a farka.
De ma sem jött haza…
Grafit szürke szőrével üzent,
s szállt az udvaron tova.
Barátom lett, ki valaha teher
volt… Harcolt, hogy társam
lehessen, mindig udvarolt.
Este van, még sem jött haza…,
Schafranek a kandúr, kinek
itthon volt már szava…
Kerestem őt, s üzentem a széllel…
Egy csepp esőben csomagoltam
be otthonát, tejesen képében.
S ha viharban majd elered az eső,
nap szárítsa utad, s igyekezz
szőrös barátom hozzám hazafelé.
Érchegyi Csaba Rudolf
Visegrád, 2023.11.23.
Jelen irodalmi mű, a szerzői jogvédelem hatálya alá tartozik.